könyörgöm... újra

Mintha már nem várnánk. Csak képzelődöm, vagy tényleg nem remeg már meg a kezünk? Sablonszerű öleléseket előre megírt vallomások követnek?! Ne akarj, ha már nem vagyok elég, de ne törj jobban darabokra. Megmérgez a hamis hited. Légy kegyes, mert aggódom a végletekig. Mintha múlna… Keresem a megoldást, mérlegelem a lehetőségeket, de összezavarsz. Minden nap küzdök magam ellen értünk. De egyedül nehéz! Könyörgöm, hogy beszélj hozzám. Ne zárj ki  a szívedből. Bújtass megint a takarónk alá és súgd meg az álmaidat, mint régen. Csak ne hagyj magamra! Csak most ne… Szoríts most egy kicsit erősebben, csak érezzünk végre valamit. Gyújtsd meg a gyertyát és bontsd meg a bort. Zárd ki a világot és nyisd ki a szerelmet. Légy önmagad! bennem… Számold a szívdobbanásokat, hallasd, ahogy visszhangzik bennünk valami maradék még a boldogságból. Elhiszed? Ragyoghatunk még. Tudd, hogy csak téged akarlak. Keress meg engem a szívedben, még ott vagyok, tudom. Vigyázz rám! Most jobban, mint valaha. Mindig erős voltam melletted, de most szükségem van rád. Hagyd, hogy kicsit belőled éljek.

Tudom, hogy jön a Tél, de talán nem szükségszerű az elmúlás…