2013. szeptember 24., kedd

van helyünk egymásban


 Ma végre rámtalált. Nem kerestem, csak megjelent. Elém lépett a semmiből.  Az igazi nagybetűs Boldogság. Mint aznap, amikor először láttam meg a tengert. Nem hittem el, hogy mindez megtörténik. Velem! A könnyek pedig végre édesek voltak, amolyan végtelen boldogságillattal. Sirályok kísérték álmaink és akkor úgy hittem, hogy nincs lehetetlen. Nincs semmi, ami közénk állhatna. A végtelen kékség azt suttogta folyton, hogy minden okkal történik. Hogy helyünk van ebben a nagy világban. Akármennyire is törékenyek a csodák, van helyünk egymásban. Szívben. Szerelemben.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése